Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárának története

Az Egri Hittudományi Főiskolát és Szemináriumot Telekessy István püspök hozta létre 1704-ben, de az intézmény alapítólevelét csak 1709. augusztus 4-én írta alá a püspök.

Az oktatás az államosításig a Líceumban, a mai Eszterházy Károly Főiskola főépületében folyt, ahol a hallgatók a Főegyházmegyei Könyvtár jelenleg is látogatható gazdag gyűjteményét használhatták. Így a Szeminárium mint papnevelő intézet működött, elsősorban a közös életnek és a pappá formálódásnak volt a színtere.

A Szeminárium első könyvgyűjteménye is Telekessy István nevéhez fűződik, aki 1710-ben keltezett végrendeletében értékes könyvtárát a Szemináriumra hagyta. Az 1780-as években a kötetek jelentős része Eszterházy Károly püspök rendelkezésére átkerült a Líceum akkor szerveződő könyvtárába. Montedegói Albert Ferenc érseki könyvtáros adatai szerint a 18. század végéig a Szeminárium könyvgyűjteményéből összesen 271 munka 717 kötetben jutott a mai Főegyházmegyei Könyvtár birtokába.

A Szeminárium őrizte 1754-ig a káptalan könyvtárát is, amelynek értékesebb darabjai szintén a Líceumba kerültek.

Könyvtárunk néhány régi kötete azonban korábbról, az egyházmegye Kassán megalakuló Szent László Papnevelő Intézetéből származik. A Kisdy Benedek egri püspök által 1649-ben alapított, de csak 1665-től működő Kisdianum könyvgyűjteménye 1754-ben olvadt be az egri intézménybe.

A 18. századi egri püspökök nagy figyelmet fordítottak a szemináriumi bibliotéka működésére. Barkóczy Ferenc nyolc pontban határozta meg a szemináriumi könyvtáros feladatait.

1. Gyakran vizsgálja meg a könyvtárat, porolja le a könyveket.
(…)
8. Legyen gondja arra, hogy a szemináriumból soha ne hiányozzon a tinta.

Utóda, a Líceum könyvtárát alapító Eszterházy Károly püspök 1773-ban a tanulmányi felügyelőt, Szeldmayer Györgyöt bízta meg a könyvtárosi teendők ellátásával, majd 1781-ben részletes leltárt készíttetett az állományról.

II. József uralkodása Egerben az Eszterházy-féle katolikus egyetem tervének meghiúsulását hozta, a császár politikai elképzelései azonban a Papnevelő Intézet, így a szemináriumi könyvtár működését is megnehezítették. A Helytartótanács rendeletére 1784-ben el kellett készíteni a könyvtári állomány összeírását, majd két évvel később a könyvek a pesti Központi Szeminárium és az Egyetem könyvtárába kerültek, ahonnan Eszterházy püspök az 1790-es évek elején csak hosszú levélváltás után kaphatta vissza a köteteket.

A jelenlegi könyvtár muzeális állományának jelentős része a nyugdíjas papok Szent Józsefről nevezett intézetéből származik. A Szemináriummal szomszédos intézménybe 1768-ban költöztek lakói, akik addig a Szemináriumban éltek, annak a könyvtárát használhatták. Bartakovics Béla érsek 1852-ben megszüntette az intézményt, a könyvállomány ekkor került át könyvtárunkba, erre utal a számos kötetben ma is megtalálható egykori tulajdonosi bejegyzés („Domus Emeritorum Parochorum”).

Könyvtárunk állománya elsősorban hagyatékok útján gyarapodott, de részesült a Főegyházmegyei Könyvtár duplumaiból is. A 18. században a kanonokok könyveit még a szemináriumi könyvtár örökölte, de egy 1814-es rendelet értelmében azok később a líceumi könyvtárat gazdagították. A 20. század első felében az egyházmegyei zsinati törvények alapján az elhunyt papok könyvei általában a szemináriumi gyűjteménybe kerültek. Számos drága és nagy tudományos értékű mű megszerzését az egyházmegyei papság áldozatkészsége tette lehetővé.

Az egyházmegye püspökei és érsekei mellett jelentős adományokkal növelte a könyvtár értékét: Tegó Ignác visontai plébános, Tegó József tanítóképzői tanár, Strba Antal apát, Porubszky József egri apátkanonok stb. A hosszú névsorból kiemelkedik Begovcsevich László lelkiigazgató aszketikai és Andrássy Kálmán plébános művészettörténeti gyűjteménye.  

A szemináriumi tanárok is rendszeresen adományoztak könyveket a bibliotékának, például a Barkóczy Ferenc püspök nevéhez fűződő oktatási reformok idején az intézményt igazgató Ambrosovszky Mihály.

Az utolsó, hagyatékból származó jelentős könyvtári gyarapodás 1991-ben történt, amikor a budapesti Nagy Ágoston tudományos igényű, a skolasztikus teológia képviselőit bemutató gyűjteményéhez jutott hozzá a könyvtár.

A Szemináriumban 1835 óta működik (története folyamán többféle elnevezéssel) az Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi és Egyházművészeti Társulata, amely alapításától kezdve gyarapította saját könyvtárát. A napjainkban közel 5000 kötetes könyvtárat különgyűjteményként kezeljük. A Társulat történetének számos kéziratos emlékét őrizzük, például Mindszenty Gedeon és Pájer Antal papköltők leveleit, verskéziratait.

A könyvtár első katalógusát Stephanovszky Sándor prefektus kezdte el az 1890-es években, de betűrendes katalógusa félbe maradt. Végül Nyizsnyai Iván könyvtáros 1901-ben állította össze az akkor mintegy 8000 kötetes szemináriumi könyvtár mutatóval ellátott, nyomtatásban is megjelent szakkatalógusát (Az Egri Érseki Papnevelő Intézet Könyvtárának szakok szerint való jegyzéke).

A szocializmus éveiben a könyvtár fejlődése lelassult, pedig a Líceum államosítása után már a teológiai oktatás is a Szeminárium épületében folyt. Nyugat-európai segélyszervezeteken keresztül juthatott csak hozzá az intézmény a II. Vatikáni Zsinat utáni idegen nyelvű teológiai irodalomhoz, a legjelentősebb szakfolyóiratokhoz.

A rendszerváltás után az Egri Hittudományi Főiskola és annak könyvtára is megújult.

Az 1852 óta a szemináriumi épület nyugati szárnyának első emeletén lévő keresztboltozatos termekben működő bibliotéka új helyiségeket kapott, ahová a folyamatosan bővülő modern teológiai szakirodalmat helyezhettük el. 1996-ban készült el a könyvtár díszes bejárati ajtaja, az olvasóterem és a kézikönyvek tárolására szolgáló rész. Bevezették a villanyvilágítást a muzeális állományt őrző termekbe, felújították a könyvtár régi bútorzatát, sor került a mennyezeti falfestések restaurálására is. Rendeződött a könyvtár anyagi támogatása, elindulhatott a tervszerű állománygyarapítás, a gépesítés.

A könyvtár tanár-vezetője mellett szakképzett könyvtáros kezdett el dolgozni. Elkészült 1995-ben a könyvtárban található folyóiratok címjegyzéke, 1987-ben pedig megkezdődött a kézzel írt cédulakatalógus átdolgozása és kiegészítése, 2007-től pedig az ORBIS segítségével dolgoztuk fel az állományt.

Könyvtárunk 2010-ben konzorciumi partnerként részt vett egy sikeres TÁMOP-pályázatban, így 2012 őszétől már a  CORVINA integrált könyvtári rendszer segítségével végezzük munkánkat.

A könyvtár történetére vonatkozó válogatott szakirodalom

Dolhai Lajos
A szeminárium könyvtárának története
In: Emlékkönyv : A 300 éve alapított Egri Hittudományi Főiskola jubileuma alkalmából, 1704-2004. Szerk. Dolhai Lajos. Eger : Egri Hittudományi Főiskola ; Budapest : Jel K., 2004. 133-137 p.
Az Emlékkönyvben megjelent történeti összefoglalás a könyvtár históriájának eddigi legteljesebb áttekintése.

Nyizsnyay Iván
Az Egri Érseki Papnevelő Intézet Könyvtárának szakok szerint való jegyzéke
Eger : Érseki Lyceum Könyvnyomdája, 1901.
Az intézmény tanulmányi felügyelője és könyvtárosa, majd lelki igazgatója által összeállított, a könyvtár 16 nyelven megjelent 7895 kötetéről készült alapos, mutatóval ellátott nyomtatott katalógus.

Bitskey István
Püspökök, írók, könyvtárak : Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban
Eger : Heves M. Múzeumi Szervezet, 1997. (Studia Agriensia ; 16.)
Elsősorban a papnevelő intézet és a könyvtár 18. századi alapításához és történetéhez fontos forrás.

Bitskey István
Telekesy István egri püspök könyvjegyzéke 1699-ből
In: Magyar Könyvszemle 2008. 4.sz. 443-449. p.
Telekessy könyveit eredetileg a szemináriumi könyvtárra hagyta, Eszterházy Károly idejében kerültek a mai Főegyházmegyei Könyvtárba. A jegyzék alapján a szerző azonosította a köteteket.

Bozsik Pál
Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig : Hittudori értekezés
Eger : Érseki Lyceumi Könyvnyomda, 1910
Az iskola és a könyvtár korai történetéhez jól használható munka, sajnos kevés benne a könyvtári vonatkozású adat.

Kiss Péter:
Adatok az egri Domus Emeritorum Parochorum történetéhez
In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger : Főegyházmegyei Hatóság – Érseki Gyűjteményi Központ, 1999. 249-258. p.
A Domus Emeritorum Parochorum-ot, a nyugdíjas papok egri intézményét 1852-ben szüntették meg, könyveit a szemináriumi gyűjteménybe szállították. A tanulmány a könyvtárra vonatkozóan viszonylag kevés adatot közöl.

Kiss Péter
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története
In: Agria XXXVII. : Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Szerk. Petercsák Tivadar és Veres Gábor. Eger, 2001. 221-253. p.
A szerző mint érseki levéltáros fontos és új ismereteket közöl Eger könyvtárainak 18. századi történetéről (pl. Eszterházy Károly egyetemi tervei és könyvtáralapítása, káptalani könyvtár, kanonoki könyvtárak, magángyűjtemények, szerzetesrendek bibliotékái, illetve a szeminárium könyvtára).

Kun Zsuzsanna
Az egri növendékpapság reformkori diákszerveződése : A társulat könyvtárának működése és állománya
Eger : Eszterházy Károly Főiskola, 2007 (Szakdolgozat)
A papnevelő intézetben 1835-ben szervezték meg a mai napig működő irodalmi iskolát. A társulat folyamatosan gyarapított könyvtárát különgyűjteményként kezeljük. Ennek korai történetét elemzi és a Teológiai Magyar Olvasó Társaság könyvtárának rekonstruált katalógusát adja közre a szakdolgozat.