REKTORI TANÉVNYITÓ BESZÉD



1.) A közös imádság után folytatjuk tanévnyitó ünnepségünket. A Szentlélek kegyelmeiben bízva jó elhatározásokkal és megújult elkötelezettséggel kezdjük meg az új tanévet.

Mária neve napján, Mária szent nevének az ünnepén kezdjük meg az új SZEMINÁRIUMI évet. Valószínűleg, szinte mindnyájan tudjuk, hogy Boldog XI. Ince pápa, – akinek a szobra még a kommunista rendszerben is megmaradt a budai várban,–  hálából rendelte el ezt az ünnepet, annak emlékére, hogy 1683. szeptember 12-én, Mária nevének segítségül hívása után, Bécsnél sikerült legyőzni és megállítani a nyugati kereszténységet veszélyeztető iszlám-török hódítókat. +++Reményeink szerint, Máriával együtt, Istenben bízva és Mária közbenjárását is kérve, mi is sikeresek és eredményesek leszünk ebben a tanévben. 

2.) Őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Egri Hittudományi Főiskola, az Érseki Papnevelő Intézet és a Redemptoris Mater Szeminárium közös tanévnyitó ünnepségének minden résztvevőjét; kiemelten is köszöntöm Juhász Ferenc pasztorális helynök atyát, aki Érsek Atyát, a fenntartót képviseli közöttünk. A rektorok nevében köszönjük a kápolnai szolgálatát. Kollegiális szeretettel köszöntöm Buda Péter és Michal Muszynski rektor atyákat, és kedves vendégeinket, akik jelenlétükkel megtisztelik az idei Veni Sancté-nkat. 

A viszontlátás örömével köszöntöm a jelenlévő elöljáró és tanár atyákat, és kispapjainkat, akik visszatértek a vakációról.

A hallgatók sorában megkülönböztetett szeretettel és várakozással köszöntöm 4 elsőéves hallgatónkat, az új kispapokat, és azokat is, akik néhány évi szünet után folytatják tanulmányaikat..

Nemcsak az elsősöknek, hanem a felsőbb éveseknek is szívesen idézem Ferencsik Jánost, aki a múlt század második felében híres és ünnepelt karmester volt. Egy alkalommal a zeneművészek hivatásáról így nyilatkozott: „azt is csak úgy lehet gyakorolni, kedveseim, mint a vallást: teljes szívvel és lélekkel, inkább túlozva, mint félig-meddig, inkább fanatikusan, mint józanul”

Azt hiszem, hogy a papi hivatásról és a kispapok felkészüléséről is ugyanezt el lehet mondani: Csak akkor érezhetjük magunkat jól ebben a házban, csak akkor értettük meg a papi hivatást lényegét, ha fenntartások, és ilyen–olyan feltételek nélkül teljesen átadjuk önmagunkat, egész életünket Isten és az Egyház szolgálatára. Ha csak a „se hideg-se meleg”, illetve a langyos elkötelezettség jellemző ránk, mint a laodiceai egyházra, akkor biztos, hogy nem leszünk elégedett kispapok és jó papok.

Hasznos lenne, ha rendszeresen elimádkoznánk Szíriai Szent Efrém imáját, az én kedvenc imádságomat, amely így hangzik:

+Uram, Ne engedd hozzám a jóravaló restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! 

++Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet Lelkét.

+++Uram, Istenem! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökkön, örökké. Ámen”

Ne ímmel-ámmal, hanem megújult lelkesedéssel kezdjük meg ezt az évet. Az új tanév lehetőség, hogy többek és jobbak legyünk.  Jobban megismerjük önmagunkat és egymást, és igazi, testvéri közösséget építsünk, amely segít bennünket a papság felé vezető úton.

Azt kérem és kívánom kispapjainknak, hogy szítsuk fel újra önmagunkban a tudás utáni őszinte vágyakozást, és legyen meg bennünk a tanulékonyság, a készség az új ismeretek befogadására és elsajátítására. A Nikolaus Cusanus féle „Docta-ignorantia”, a belátott tudós-tudatlanság érzése.

3.) Kis, csak hitéleti képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény vagyunk, de, mégis 4 féle képzési formában 128 aktív hallgatóval kezdjük meg az új szemesztert, akik közül nappali tagozaton     36 kispap készül a papságra.

Levelező tagozaton:  27 katekéta  alapszakos, 49 osztatlan hittanári szakos,

és 16 pedagógust vettünk fel a katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre.   

A papképzés mellett fontosnak tartjuk a hitoktatók és hittanárok képzését. Nemcsak jó papokra, hanem jól felkészült hitoktatókra is szüksége van helyi egyházunknak. És ezek képzése is az Egri Hittudományi Főiskola feladata, amelyben segítségünkre van az Egri Eszterzházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézete.

4.) Néhány perccel ezelőtt a kápolnában a Szentlélekhez fohászkodtunk: az ő segítségét kértünk az új tanévhez. Miért van szükségünk a Szentlélek Úristenre?

Azért, mert a Szentlélek Úristen a hét ajándék Istene. Az ő ajándékai: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem. A tanár atyáknak és a kispapoknak is nélkülözhetetlenül nagy szükségük van erre a hét ajándékra: hiszen csak a saját értelmünkben és akaratunkban bízva nem vagyunk képesek teljesíteni kötelességünket és megvalósítani vágyainkat. 

Csak kérni kell a Szentlélek Úristent, és Ő megadja ezt nekünk. Ezért ígérte Jézus a Szentlelket. Arról se feledkezzünk meg, hogy mi már nemcsak a megígért, hanem a megkapott Szentlélek térerejében élünk. Ennek vannak bizonyítható jelei, csak fel kell rájuk figyelni. 

         A Szentlélek az értelem Lelke. Isten igéjének megértése a Szentlélek műve. A Szentlélek segít minket abban, hogy megértsük Isten szavát, de ehhez az is kell, hogy olvassuk a Szentírást. Jó tudni, hogy amikor a Szentírást olvassuk, sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.

         A Szentlélek istengyermekségünk Lelke. Boldogan valljuk, hogy Isten gyermekei vagyunk és a Szentlélek erejében nevezzük Istent Atyánknak. A Szentlélekben imádkozunk, vagy ha kell, a Szentlélek imádkozik bennünk. Jó tudni, hogy amikor imádkozunk, sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.

         A Szentlélek az egyetértés Lelke. Az első hívekről azt mondták, hogy egy test és egy lélek voltak. Ezt kívánjuk minden házasságra és családra is. Egységre törekszünk minden közösségen belül: Nyilvánvaló, nagyon fontos, hogy az Egri Szeminárium kispapjai között létre jöjjön a hitből és közös hivatásból fakadó lelki egység. De ahol többen élnek együtt, főleg egy olyan zártabb jellegű közösségben, mint a Papnevelő Intézet, a súrlódások és viszályok szinte elkerülhetetlenek. Jó tudni, hogy amikor egyetértésre törekszünk, amikor a vitákat és viszályokat igyekszünk elsimítani, akkor sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek, az Egység Lelke, aki már az első Pünkösdkor megteremtette a lelki egységet a különböző nyelvű és nemzetiségű emberek között.

         A Szentlélek a kitartás, az állhatatosság Lelke. A cél felé való menetelésnek, a kispapi életformának is vannak buktatói. Minden életformában vannak megpróbáltatások, Sokszor elfáradunk. De ha ismét felkelünk, és mégis tovább megyünk, akkor jó tudni, hogy sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.

És így sorolhatnánk tovább a mindennapi élethelyzetek végtelen sorát, de a visszatérő motívum, a refrén mindig ugyanaz: Jézus szinte anyaian gyengéd, biztató szavai: „Ne féljetek, nem hagylak benneteket árván, sohasem vagytok egyedül, mindig és mindenütt mellettetek, veletek és bennetek van a Vigasztaló Szentlélek Úristen.”

5)  Szerény véleményem szerint az idei tanévnek a fő jellegzetesség a bizonytalanság lesz. A koronavírus-járványnak szinte itt van a második hulláma Magyarországon is, de az élet nem állhat meg. Bennünk vagy egy kis félsz! Nem tudjuk, hogy mit hoz ez a esztendő. Úgy lesz minden, mint a tavalyi 2. félévben, vagy pedig a szokott módon élhetünk és tanulhatunk.  Vegyük fel a maszkot, ha szükséges, tartsuk be az egészségügyi védekezés józan szabályait, de ne feledjük el, hogy Isten kezében vagyunk. 

         Azután talán egy kis aggodalom is van bennünk amiatt is, hogy kevesen vagyunk.

Karl Rahner, a nagy német hittudós már ötven esztendővel ezelőtt, a II. Vatikáni zsinat idején rámutatott arra, hogy az igazi keresztény közösségek egyre kisebbek lesznek, és szinte szórvánnyá válnak a szekularizált világban: 

„A jövőben, hol ritkán, hol sűrűn, de mindenütt lesznek keresztény, katolikus közösségek. Ezek mindenütt kisded nyájjá zsugorodnak. Mindenütt szórvánnyá válnak, de mindenütt találunk majd szórványt!”

 XVI. Benedek pápa még bíborosként így fogalmazott: „Ne féljünk attól, hogy kevesebben leszünk, mert bár az egyház kisebb lett, társadalmi fényéből sokat veszített, ugyanakkor a bensőség új ereje által termékennyé válhat”.

Éppen ezért, Jézus bíztató, bátorító szavai egyre inkább hozzánk szólnak: „Ne félj te, kisded nyáj”… Úgy tetszett Atyátoknak, hogy nektek adja az országot” (Lk 12,32).

Jézus hasonlata pedig az apostolokból és az első tanítványokból álló kis közösséget bátorítja. Az Úr biztatja őket, hogy ne aggodalmaskodjanak amiatt, hogy kevesen vannak, hanem inkább gondoljanak arra, hogy ők Isten új választott népe, akik által jelen van és fokozatosan megvalósul már itt a Földön az Isten országa. Az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten általuk akarja megvalósítani az üdvözítő tervét. 

Ahogyan a fogság idején csak kevesen, csak egy „szent maradék” maradt hűséges az Istennel kötött szövetséghez, ugyanúgy napjainkban is megfogyatkozott az istenfélő emberek száma. A történelem tanúsága szerint az Egyház életében mindig voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Úgy tűnik, hogy napjainkban átmenetileg a hit válságának az időszakát éljük.

Az evangéliumokban Jézus más hasonlatokkal is érzékeltette, hogy az Isten országában, az Isten uralmának megvalósulásában nem a számok a fontosak. Gondoljunk csak arra, hogy a tanítványok közösségét kovászhoz, sóhoz és mustármaghoz hasonlította (Mt 13,31-35). Mindnyájan tudjuk, hogy a kovászból egy kevés is elég, a kis mennyiség is milyen nagy hatással van tésztára. A csipetnyi só is jelentéktelen tömeg az ételhez viszonyítva, de mégis mennyire fontos és nélkülözhetetlen. 

Jézus megalapítja az Egyházat, amely kezdetben olyan kicsi, mint a mustármag, és csak lassan, fokozatosan terebélyesedik hatalmas fává. 

Sőt, Benedek pápa szerint „az Egyház egész történelmén keresztül mustármag marad. Ma is a mustármag reményéből él, nem pedig terveinek és struktúráinak erejéből”.

A szociológusok sok minden mondanak és mondhatnak a hit és vallás jelenéről és jövőjéről, de ha a hit kegyelem, Isten ajándéka, akkor Isten bárhol, bármikor és bárkinek megadhatja; tehát a hit jövőjét semmiképpen sem lehet a szociológia törvényeivel meghatározni. A szél ott fúj, ahol akar, s ha az Emberfia azt jött keresni, ami elveszett, akkor biztos, hogy mindig lesznek olyanok, akikre a jó pásztor rátalál. 

6.) Hagyományainknak megfelelően most következik az ELSŐÉVESEK FOGADALOMTÉTELE

7.) A fogadalom tétel után örömmel hirdetem ki, hogy a 2020/21-ES  tanévre TAJOS Benedict VI. éves hallgatónk nyerte el a nemzeti  felsőoktatási  ösztöndíjat.     

8.) Szeretném még azt is kihirdetni, hogy A MÜNSTERI Egyházmegyébe bejegyzett Seppelersche Stiftungnak köszönhetően ebben a tanévben is 10 kispap BENEFACTOR ösztöndíjbanrészesül. 

 Ebben az esztendőben is lehet pályázni a „Veres Árpád KIVÁLÓSÁGI ÖSZTÖNDÍJRA. A határidő: október 15. Az ösztöndíj átadása: december 8.

Az ünnepi gondolatok és a fontos bejelentések után

Az Egri Hittudományi Főiskola 316. tanévet ezennel megnyitottnak nyilvánítom, tanévnyitó ünnepségünket pedig bezárom.